|
|
Most, hogy beköszöntött a kora nyári meleg, nem árt tudni, hogy
várható bizonyos érbetegségek okozta panaszok fokozódása.
Az artériás /verőeres és vénás/ gyűjtőeres sebészet, mely az
érsebészet egészét magába foglalja a legtöbb esetben jelentősen
javít a kóros keringési állapoton. De ha még tökéletesre is
sikerült a károsodott keringés helyreállítása, gondot és sok időt
jelent az annak következtében kialakult szöveti károsodások
gyógyulása. Mire gondolok?
Az alsó-végtagi érbetegségek legkorábban és leggyakrabban a
terhelhetőség valamilyen csökkenése formájában jelentkeznek. Ez azt
jelenti, hogy nyugalomban, ülve, vagy fekve semmilyen alsó végtagi
panasza nincs a betegnek, ha azonban elindul, különböző jellegű
panaszok jelentkeznek. Vegyük sorra a leggyakoribb panaszokat,
hiszen ezek jellege útmutatást ad az elváltozás mibenlétére.
Néhány hónapja tartja magát a hideg idő. Bár a napfordulón már túl
vagyunk és van valami kilátás a több fényre és melegségre,
mindennapjainkat továbbra is a hideg idő szabja meg.
Ilyenkor gyakrabban észlelünk egy tipikusan hideg időben jelentkező
panaszt: a "hideg kéz", és/vagy "hideg láb" panaszegyüttest. Ezek
abból állnak, hogy a panaszosnak olyan érzése van, hogy állandóan
fáznak kezei-lábai, hidegnek, zsibbadtnak, elfagyottnak érzi
azokat. Vizsgálattal normális végtagkeringést találunk, tehát
tapintással és Dopplerrel (ultrahang) jó artériás keringést
igazolunk az egész végtagon, az ujjak keringését is beleértve. És
mégis, a kéz és láb bőre hűvösebb az átlagnál, gyakran lilás,
szederjes.
Dr. Keresztury Gábor
Múlt év november 26-27.-én került megrendezésre szervezésemben az innovációs érgyógyászati konferencia Budapesten, a Continental Hotel Zara-ban. Ez már a második e témában, és a tendenciát látva örömmel állapíthattam meg, hogy kezdetét vette egy évenként megrendezésre kerülő kongresszus-sorozat. A témaválasztás fontos: ne csak a rutingyógyítás saját tapasztalatairól számoljunk be évről évre, mint az eddigi hagyományos kongresszusokon, hanem legyen egy olyan fórum, ahol a nemzetközi előadógárda bemutatja a legújabb fejlesztéseket, koncepciókat, anyagokat és eszközöket. Egy kitekintés ez a jövő érgyógyászatába, és koncentráltan hallgathatják a jövő zenéjét magyar kollégák is, akik nem biztos, hogy el kívánnak utazni a világ távoli sarkaiba, hogy ott szedjék össze ezt a tudást.
Az érsebészet meglehetősen fiatal tudományág, mindennapi
gyakorlatban a múlt század 50-es éveitől működik, így
érthető, hogy még tart a lendület az újabb és újabb terápiás és
diagnosztikus eljárások kidolgozására. Ez nem lineálisan halad,
hanem vannak viszonylag egyhangú évtizedek amiket néhány turbulens
év vált fel: ilyenkor történnek olyan felfedezések, fejlesztések,
melyek megváltoztatják a szakma mindennapjait. Az új módszerek
bevezetése után, természetesen még hosszú éveknek kell eltelni,
hogy elég eset gyűljön össze a fő kérdés tudományos
megválaszolására: jobb-e az új módszer a régebbinél. Ehhez az
egyszerű válaszhoz elképzelhetetlenül sok pénz, munka,
adminisztráció, szervezés, nemzetközi együttműködés és eltökéltség
kell.
November 6.-án Zámolyon szervezünk legközelebb érbeteg-szűrést.
Szomorú, hogy ezt a nagyon hasznos szolgáltatást az utóbbi években
el kellett hagynunk. Az OEP nem téríti, az önkormányzatok nem
áldoznak rá, a lakosságra nem lehet terhelni. Pedig volt idő,
amikor minden szombaton kiszálltunk valamelyik település háziorvosi
rendelőjébe és a jól bevált logisztika szerint 60-70 lakost tudtunk
megvizsgálni feszített munkatempóban.
A polgárairól gondoskodó állam illúziója azt hiszem mára a
legidealistábbak számára is végleg szertefoszlott. Az elfogadható
életminőséget, rendszeres és megfelelően honorált munkát, fedelet a
fej fölé, mára már senki nem várja "felülről". Az emberek magukra
hagyva érzik magukat ahol mindenki úgy boldogul, ahogy tud. És
ebben a magukra hagyottságban sokaknak elég kerge, vagy kriminális
megoldások férnek csak a fejbe.
Tisztelt Hölgyem, Uram!
Örömmel értesítjük, hogy idén is megrendezzük konferenciánkat
nemzetközi részvétellel az érgyógyászati fejlesztésekről, ez
alkalommal Budapesten:
Symposium on Vascular Innovations,
Hotel Zara, Budapest, 2010. November 26-27.
Ez alkalommal a legújabb fejlesztéseket, koncepciókat, módszereket
és eszközöket mutatjuk be az érgyógyászat széles spektrumában:
angiológia, érsebészet, endovascularis sebészet, radiológia.
Egészen bizonyos, hogy mérföldkőhöz érkezett a sclerosis multiplex
gyógyítása. 2009-ben az olasz Zamboni és mtsai a J. Neurol.
Neurosurg. Psychiatry-ban új kórképet, betegséget írtak le: Chronic
Cerebro-Spinal Venous Insufficiency/CCSVI/ ( Krónikus
agyi-gerincvelői vénás elégtelenség). Ez a központi idegrendszer
vénás elfolyásának akadályoztatását jelenti. Ezen akadály a nyaki,
agy felől a szív felé vezető vénák veleszületett szűkülete révén
jön létre, vénás pangást okozva a központi idegrendszerben.
Diagnosztikája első lépcsőben a nyaki ultrahangos vizsgálat,
mellyel speciális vénás áramlási anomáliákat lehet észlelni. A
felfedezés óriási jelentősége azonban abból áll, hogy az 1-es
fázisú, 500 betegen elvégzett klinikai vizsgálat kiderítették, igen
szoros összefüggés áll fenn a CCSVI és sclerosis multiplex (SM)
között:
Régi tapasztalat, hogy nyár derekán, főleg amikor olyan meleg napok
vannak, mint mostanában, a visszeresek panaszai fokozódnak, illetve
akinek eddig semmilyen alsó-végtagi panasza nem volt, visszeres
panaszai lesznek. Mitől van a panaszoknak ez a szezonális
halmozódása?
"Nehézláb" névvel illetjük azokat az állapotokat (nem feltétlenül
betegségek), melyekben vezető panasz a munkanap végére
jelentkező lábfeszülés, lábduzzanat, a láb nehézzé válásának
érzése. Ez mellesleg az ér-rendelések egyik leggyakrabban előadott
panasza. Most, hogy már reggel is 30 fok körül van, úgy érzem
nem árt tájékozódni, hogy mik váltják ki e rendkívül kellemetlen és
gyakori kórképet.
Az orvostudomány fejlődése az elmúlt 2 évszázadban elérte azt a
komplexitást, hogy különböző szakterületek alakultak ki. Így
létrejött egy olyan szemlélet, mely a beteg embernek csak valamely
anatómiai, vagy funkcionális részét tekinti, mert
a specialista nem ért más területekhez és az kiesik érdeklődési
körén. Így alakult ki a járó- és fekvőbeteg ellátás jól ismert
szakmákra tagolása. E módszer kétségtelen előnyei mellett,
hátrányokat is felmutat: ha a kezelő orvos betegénél olyan
betegséget (is) gyanít, mely nem az ő szakterülete, külső
segítséget hív (konzílium).
Az érbetegségek diagnosztikáját jelentősen megkönnyítette a néhány
évtizede világszerte elterjedt Duplex ultrahangos érvizsgálat.
Korábban, az érdiagnosztika hőskorban csak a fizikális vizsgálat
(pulzustapintás) és az invazív ( a beteg számára megterhelő)
vizsgálatnak számító érfestés állt rendelkezésre. Óriási haladás
volt a képalkotó ultrahang-készülékek elterjedése, mert:
1. Önállóan is tud bizonyos érbetegségeknél korrekt diagnózist adni,
2. Jól beilleszkedik a diagnosztikus sorba a
fizikális vizsgálat és érfestés közé.
Sok beteg arcán látom a csalódottságot, amikor a néhány perces
fizikális (azaz pulzustapintásos) érvizsgálat után már mondom a
diagnózist: egészséges az alsó-végtag artériás keringése, vagy
szűkület, illetve elzáródás van a medencei, comb, vagy lábszár
ereken. „Ilyen egyszerűen megállapítható?” – kérdezik, talán
bonyolult műszeres vizsgálatot várnak valamilyen
„csoda-kütyü”-vel.
Lábfájás, láb-fáradékonyság és -duzzanat, szédülés, stroke, hasi panaszok és impotencia: mind lehetnek érbetegség következményei. A verőeres és vénás betegségek korai diagnosztikája, a terápiás lehetőségek közérthető magyarázata, a gyógyulás esélyeinek meghatározása, az alternatív gyógymódok ismertetése, minden panaszosnak életbevágóan fontos. Erre kínálok zavartalan környezetet és elegendő időt érsebészeti magánrendelőmben: Székesfehérváron, Távirda u. 2/a szerdánként 15.00-tól és Dunaújvárosban Zöld rendelő Szórád Márton u. 39. III/320., keddenként 15.00-tól. Időpontegyeztetés: 06/30 400 63 94 www.er-sebeszet.hu Dr. Keresztury Gábor, osztályvezető főorvos
